Menj vissza   Tozo közösség > Hír > Táplálkozás - Táplálékkiegészítés
Regisztráció Blogok Súgó Tagjaink Mai üzenetek Keresés Mai üzenetek Jelöld a fórumokat olvasottnak

   Szerző

Gabcsika
Tozo.hu felhasználó
Hírek: 297
Összes olvasása
   Hír Kategóriák
   Felhasználói Menü
   A reggeliről és a reggelizőpelyhekről
Mindennapi életünk legfontosabb momentuma a reggeli. Nagyon sokan viszont nem tudják, hogy valójában mennyire fontos is ez! Nekik ajánlom ezt a cikket!
   Teljes cikk / hír
A reggeliről és a reggelizőpelyhekről

A reggeli fontossága

A helyes táplálkozás nagyon fontos a gyermekek és a fiatal felnőttek számára, hiszen ilyenkor alakulnak ki az egész életükre ható szokásaik, s életmódjuk nagyban befolyásolja majdan egészségi állapotukat. A fiatal felnőttek gyakran zaklatott életet élnek, nem törődnek a helyes táplálkozási szokások kialakításával. A reggeli elhagyása nagyon jellemző ebben az életkorban, amely számos felmérés szerint igen elterjedt rossz szokás Európában és Amerikában is, ekképp nagy egészségügyi problémának tekinthető.
A kiegyensúlyozott, rendszeres táplálkozás része a reggeli. A felnőtteket és a gyermekeket egyaránt ellátja a délelőtti fizikai és szellemi tevékenységekhez szükséges energiával, fokozza a teljesítményt, javítja a memóriát és a kognitív funkciókat. Kiváló alkalom arra is, hogy a család együtt üljön asztalhoz. A kiegyensúlyozott reggeli hozzájárul az egészséges testtömeg megőrzéséhez. A nem reggeliző gyermekek hajlamosabbak a hízásra, sokszor késő délelőtt nassolnak valamit, vagy az ebédnél már olyan éhesek, hogy túl sokat esznek. Bizonyos vizsgálatok szerint az elhízott és túlsúlyos gyermekek kevesebbet reggeliznek és többet vacsoráznak, mint vékony társaik, s összefüggést találtak a kamaszkorúak és a felnőttek kihagyott reggelije, valamint a nagy testtömegindexük között.
Aki elegendő időt szán a reggeli „energiatankolása”, könnyebben megbirkózik a napközbeni feszültségekkel. A délelőtti koncentrációs nehézségek egy része a nem megfelelő vagy hiányzó reggelire vezethető vissza. A helyzetet az azonnal fogyasztható és egyszerűen elkészíthető termékek széles választéka oldhatja meg. Csak néhány példa a sok közül: reggelizőpelyhek, tejtermékek, gyümölcs, péksütemények, zöldség- és gyümölcslevek.

A reggelizőpelyhek szerepe

A gabonapelyhek fogyasztása javítja étrendünk minőségét. A praktikus és finom gabonapelyhek két olyan tényezőn is segítenek, amelyek rendszerint hátráltatják a tápláló reggeli elfogyasztását:
· a reggeli időhiány ellenére is gyorsan fogyaszthatók,
· vonzó lehetőséget kínálnak a gyermekeknek, akik unják a hagyományos reggeli ételeket.
Gabonamagokból (főként teljes őrlésű gabonából, pl. Nestlé) készülnek, kicsi a zsír-, ugyanakkor nagy a szénhidráttartalmuk, s rostokat is tartalmaznak. Vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsítják őket.
A gabonapelyheket gyakran (legalább kétnaponta) fogyasztó gyermekek kisebb eséllyel hagyják ki a reggelit, mint azok, akik csak ritkán fogyasztanak gabonapelyhet, s ritkább körükben a délelőtti nassolás is. A reggelizőpelyhet gyakran fogyasztó gyermekek nagy eséllyel elégítik ki a létfontosságú napi A-vitamin-, B6-vitamin-, tiamin-, riboflavin-, niacin-, folsav-, kalcium-, vas- és cinkszükségletüket. A reggelizőpelyhek kis zsírtartalmúak, amely gyakran természetes formában a gabonamagvakból származik. Emiatt és a nagyobb rosttartalomnak köszönhetően a gabonapelyheket rendszeresen fogyasztók étrendjére kisebb zsír- és koleszterinfelvétel jellemző. E készítmények cukorral, illetve mézzel készülnek, ezért feltételezzük, hogy rendszeres fogyasztásuk nagy mennyiségű, ijesztően nagyarányú felesleges cukorfelvételt eredményez. A reggelizőpelyheket azonban általában naponta egyszer eszik, ezért feltehetően nem fenyeget a mértéktelen fogyasztás veszélye.
Fontos hátrány a nagy egyszerűcukor- tartalom, hiszen számos betegség esetén ellenjavallt az ilyen cukor fogyasztása, emiatt e pelyhek sem ajánlhatók (például a cukorbetegség vagy a magas vérzsírszintek esetén).
Kedvező eredmény, hogy a reggelizőpelyhek fogyasztásával egyidejűleg növekszik a tejfogyasztás is, hiszen ezeket a pelyheket főként tejjel vagy joghurttal, ritkábban gyümölcslével vagy -péppel fogyasztjuk. A gabonapelyhek tejjel való fogyasztása nagymértékben növeli a gyermekek és a kamaszkorúak csontozatának és fogazatának fejlődéséhez fontos kalciumfelvételt. Mindemellett a gabonapelyhek némelyikét kalciummal dúsítják, hogy ezáltal is növeljék ennek az elemnek a felvételét.
Annak érdekében, hogy a fogyasztók szabadon választhassanak, a gyártók és a malomipar a cereáliák széles skáláját kínálja a hagyományos gabonapelyhektől a zabpelyhen át a különféle müzlikig. A gabonapelyhek népszerűségének főbb okai, hogy finomak, változatos az ízviláguk, nagy választékban találhatók a boltokban, elkészítésük könnyű és gyors, hidegen és melegen is fogyaszthatók, mesterséges dúsításukkor a gabona mellé kevert aszalt gyümölcs és magvak (ananász-, papaja-, kókuszdió-, áfonya-, meggy- és almadarabkák) növelik vitamin-, ásványianyag- és rosttartalmukat.
A gyártó cégek figyelembe veszik a gyermekek és a felnőttek napi vitamin- és ásványianyag-szükségletét, s ennek megfelelően dúsítják a gabonapelyheket vitaminokkal, vassal és kalciummal. A teljes kiőrlésű búza mellett rizslisztet, mézet, teljes kiőrlésű kukoricát, rizst, zabot és árpát is felhasználnak. A gyártás során szabályozható a kalória-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalom.
A világszerte végzett táplálkozási felmérések szerint a gabonapelyhek fogyasztóinak tápanyagfelvétele jobban megfelel az ajánlásoknak, mint azoké, akik nem fogyasztanak gabonapelyheket.

A teljes kiőrlésű gabona és a rostok előnyei


A teljes kiőrlésű gabonából készült ételekben, például gabonapelyhekben, a rostok mellett számos olyan anyag található, amely védelmet nyújt a rák ellen. Az ilyen ételek antioxidánsokat (karotinoidokat, tokoferolt, tokotrienolt), növényi tápanyagokat, rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, kicsi a zsír- és nagy a szénhidráttartalmuk. A gabonafélék mindennapos fogyasztásával csökkenthető számos idült betegség kialakulásának kockázata, amilyen pl. a szívkoszorúér-betegség, s a rákos betegségek néhány fajtája is.
A gabonamagvak étrendünk növényi részének fontos elemei, számos ország fő terményei, s az emberi szervezet energia- és fehérjeszükségletének világszerte a kétharmadát fedezik. Míg a fejlett országokban az emberek energiaszükségletének csak a 30%-a származik gabonatermékekből, addig Afrika és Ázsia bizonyos vidékein több mint a 70%-a.
A magvak rendkívül fontos vitaminforrások, gondoljunk csak a B-vitamin-komplexre vagy az E-vitaminra, de megtalálható bennük számos ásványi anyag is, például vas, magnézium és olyan nyomelemek, mint a réz, a cink és a mangán, valamint antioxidánsok, amelyek fontosak a rákos betegségek megelőzésében, mert egyensúlyban tartják az oxidációs reakciókat.
A növényi ösztrogének az izoflavonokat és lignint tartalmazó gabonaszemekben találhatók, s csökkentik a menopauza utáni tüneteket. Az étrendnek – mint említettük – fontos szerepe van a rákos betegségek megelőzésében. Több tanulmány mutatott rá arra, hogy fordított arányban áll egymással a rák (pl. gyomor- és vastagbélrák) kialakulásának kockázata és az elfogyasztott zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, élelmi rostok és bizonyos zsírok mennyisége, valamint a fizikai aktivitás.


Prebiotikus anyagok

Prebiotikus anyagok az oligoszacharidok, a frukto-oligoszacharidok, az erjedő élelmi rostok és a rezisztens keményítő. (Ez maga a keményítő és minden olyan termék, amely a bomlása során nem szívódik fel az egészséges emberek vékonybeléből, hanem a vastagbélben levő baktériumok jóvoltából erjed. A rezisztens keményítő a keményítőt tartalmazó ételek feldolgozása és tárolása során keletkezik korlátozott mennyiségben). Ezeket az emészthetetlen szénhidrátokat azért adják az élelmiszerekhez, mert külön-külön serkentik néhány baktérium növekedését és/vagy aktivitását a vastagbélben, amelyek segítik az egészség megőrzését. A javarészt frukto-oligoszacharidokkal kiegészített gabonapelyhek most kezdenek elterjedni Európában.

A feldolgozás hatása

A gabonaszemeket fogyasztás előtt feldolgozzák. Ezzel érzékszerveinkre gyakorolt hatásukat kedvezően befolyásolják, s hosszabb ideig tárolhatóvá és könnyebben emészthetővé válnak. A feldolgozás során eltávolítják a szennyeződéseket, valamint a tápanyagban gazdag termésfalat és csírát is. A finomított lisztben már csak kevés található az eredeti magból. A teljes kiőrlésű lisztben azonban a kiőrlési arány szinte 100%. Az őrlés során a szénhidrátok aránya nő, a vitaminoké és ásványi anyagoké ellenben csökken a külső magrétegek eltávolítása miatt. A szemek finomítása során rengeteg tápanyag vész kárba, ezért bizonyos anyagokat (B-vitaminokat, vasat, kalciumot, folsavat) adnak hozzájuk.

Hogyan ösztönözzük a gabonamagvak fogyasztását?

A lakosság általában nagyon kevés gabonamagot fogyaszt. Ennek az lehet az oka, hogy a hírek szerint rossz az ízük, az emberek nem ismerik őket eléggé, s nincsenek tisztában azzal, milyen szerepük van az egészség megőrzésében.
A kenyér és a reggelizőpelyhek a magvak legnépszerűbb termékei, mert a korszerű gyártástechnológiával ízletessé tehetők, könnyen beszerezhetők, s a fogyasztásuk sem túl körülményes. Az étkezési szokásokban kívánatos változtatás fontos célterülete a reggeli. A finomított reggelit fogyasztók több mikroelemet és vitamint vesznek magukhoz. A finomított gabonapehely hozzáadott anyagai révén sokkal több folsavhoz (a finomított gabonában 414 μg található) és B-vitaminhoz juthatnak. Az elfogyasztott nátrium mennyisége jóval kisebb a természetes gabonából készült reggelit fogyasztók körében.

Összefoglalás

A természetes gabonaszemek számos fontos tápanyaggal és kémiai vegyülettel járulnak hozzá étrendünkhöz, s ez kapcsolatban állhat az egészségmegőrzéssel és a betegségek megelőzésével. Bár az epidemiológiai adatok értékelése nem mindig egyszerű – főleg az elfogyasztott gabonamennyiség számszerűsítése miatt –, a gabonaszemek és az egészségmegőrzés közötti kapcsolat bizonyítva van. Ennek ellenére az emberek rendkívül kevés gabonafélét esznek.
A fogyasztók számára továbbra is elsődleges követelmény, hogy abban az ízben, illatban és érzésben legyen részük, amelyet szeretnek és elvárnak. Gabonapelyhek esetén kétfajta kihívásról beszélhetünk: a hasznos tápanyagok mennyiségének növelése anélkül, hogy a megszokott ízt vagy állagot befolyásolnák, illetve megtalálni a leghatásosabb összetevőt, amely lehetővé teszi a protektív tulajdonságok érvényesítését.
A gabonamagvak és a megfelelő gabonatartalmú élelmiszerek fogyasztásával közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a különböző tápanyagokból, rostokból, valamint nátriumból az ajánlott mennyiséget juttassuk szervezetünkbe. Az élelmiszeripar egyik fontos feladata, hogy bővítse a vásárlók számára elérhető gabonatartalmú élelmiszerek körét. A termékeknek meg kell felelniük a vevők elvárásainak is, hogy a fogyasztásuk egyben élvezet is legyen. A gabonafogyasztás ösztönzésének egyik legfontosabb célterülete a reggelire fogyasztott termékek piaca.

Irodalom:
1. Benton, D., Parker, P. Y.: Breakfast, blood glucose, and cognition. American Journal of Clinical Nutrition, 1998, 67, 772S–778S.
2. Morgan, K.J. et al.: The role of breakfast in nutrient intake of 5 to 12 year olds. Am. J. Clin. Nutr., 1981, 34,1418–1427.
3. Baublis, A. J., Clydesdale, F. M., Decker, E. A.: Antioxidants in wheat-based breakfast cereals. General Foods World, 2000, 45, 71–74.
4. British Nutrition Foundation. The health benefits of whole grains, 2001. http://www.nutrition.org.uk
5. Joint Health Claims Initiative. Generic health claim for wholegrain foods and heart health, 2002. http://ww.jhci.org.uk/wholgrainheart.html

Domjánné Fejős Szilvia dietetikus, élelmiszermérnök
   szerző:: Gabcsika, at: 2008/05/13

tozo.hu © 2007 by Tozo.hu



Minden időpont GMT +2 alapján jelenik meg. A pontos idő 17:27.